"Ha sírsz, nincs ki lássa könnyeid,
Ha szíved fáj, nincs ki észrevegye fájdalmad,
Ha boldog vagy, nincs ki lássa mosolyod,
De próbálj meg csak egyszer fingani!
Cuki:
Pici erdőben pici nyuszi,
Pici szádra pici puszi!
Egy a bűnöm,
Nem nagy vétek,
Két szó az egész:
SZERETLEK TÉGED!
Rövid versekk:
Megszületett, virágzott,
eltemették, kimászott.
Úgy váglak téged homlokon,
hogy átrepülsz a dombokon.
Nézem anyósom, ahogy várja a tavaszt,
Majd a távcső alatt lassan meghúzom a ravaszt.
Gondolnám ősz van, a hulló levelekről,
Pedig csak a postás esett le az emeletről.
Két medve az erdőben náthás,
takonyban úszik az egész málnás!
Karrierem építése nem egyszerü feladat,
Gyakran kell térdelnem, az íróasztalok alatt.
A píáros szakma, nem könnyü kenyér,
A háton fekvö egértöl, kérges lesz a tenyér
Húspiaci értéked, ahogy konvergál a nullához,
Sorsod, mint a folyó, melyik olvadáskor hullát hoz,
Macskát tartasz gyerek helyett, beszélsz majd a kutyádhoz.
A vénlányok klubja, lassan téged is elátkoz.
Nem az élet ver, hanem Te szívatod magad,
Kicsit sokat néztél tévét, és ez átmosta az agyad,
Bármit is mond anyukád, és tömi fejed a média,
Az az út, amit jársz , az nem vezet sehova.
Családod az nem lesz, igaz lóvé mint a pelyva.
De a temetőben tudod, nincsen menedzser fejfa,
Az önmegvalósítás, meg a karrier a fő cél,
Te döntöttél cicám, eszed, amit főztél.
A ponty
Ej, de nehéz dolog a ponttyal csókolózni!
Nemcsak mer' a pontynak túl kicsi a szája,
Hanem mer' a ponty az nyálkás, undorító.
Kihányja a belét, aki megpróbálja.
Ha Ha Halott...
Biztos hallottál a dologról,
A régi, öreg Ha Ha- halottról.
14 éve élt a vén ember,
Félni hát tőle nem kell.
Eltelt már sok-sok esztendő,
Többet nem röhöghet már Ő.
Röhöghetne de nem teszi,
Hulláját már a fene eszi.
De rátérek a lényegre,
Rávilágítok a tényekre.
Mikor élt a Ha Ha-halott,
Sok mindenen kacaghatott.
Napnak-napján a várost járta,
Még meg nem állította egy barátja.
Mindig nagyon sokat nevettek,
Míg egyszer csak összeestek...